Omega 3 halolaj, és az eszkimók

Depresszió és a zsírsavak.

A depresszió és más idegrendszeri eredetű betegségek gyógyításában ígérnek előrelépést azok a kutatások, amelyek szerint e kórok hátterében egy speciális zsírsavcsoport hiánya is áll.

Meghökkentő kijelentéssel éltek a Journal of American Psychiatry című szakfolyóirat közleményében. New York-i Columbia Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy mivel lehet a legpontosabban jelezni azt, hogy egy depressziós beteg öngyilkosságra készül, azt válaszolták, hogy vérvétellel!

A legjobb omega-3 forrás a hering, a makréla, a lazac és a tonhal.

Közleményük szerint, minél kevesebb, úgynevezett omega-3 zsírsav található valakinek a vérében, annál valószínűbb hogy foglalkoztatja ez a szörnyű tett.
Ezt támasztja alá a tudósok azon kimutatása is, miszerint a sok halat fogyasztók 50 százalékkal kisebb valószínűséggel vetnek véget ön kezűleg életüknek. A japán orvosok pedig Kínában végeztek hasonló kutatásokat, és találtak meglepő összefüggéseket az öngyilkossági kísérletek és az elkövetők vérében található omega-3 zsírsavak között.

Eddig erre a vegyületre egészen más összefüggésben figyeltek a tudósok.

A népegészségügyi statisztikákból régóta látszik:a nyugati, civilizált világban nő a szív érrendszeri eredetű halálozás, a jóformán csak tengeri állatokon élő eszkimók szinte nem is ismerik ezt a betegséget. A védőfaktor az esetükben az omega-3 zsírsavcsoport, amit a szervezet maga nem tud előállítani, működéséhez mégis nélkülözhetetlen.

Omega-3 és a múlt.

Táplálkozástani kutatások szerint elődjeink eledelében az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1–2 millió éven át azonos arányt képviseltek, ám mára a növényi olajok és az állati húsok túlzott fogyasztása miatt az előbbi zsírsavak aránya huszadára csökkent. Szomorú tény, a civilizált világ túltápláltsága csak látszólagos.

Valójában omega-3-hiányban szenved az emberiség jó része, ami számos civilizációs betegség (egyik) oka lehet.

Ennek nyomán további összefüggéseket kezdtek pedzegetni az 1960–1970-es években, amikor epidemiológusok /az orvostudomány azon ága, amely a népek betegségének okait, elterjedését, és ellenőrzését kutatja/kimutatták, hogy ahol magas a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, ott gyakori a depresszió is, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott az említett kóros lelkiállapot is ritka.
A depresszióval és a halakban található zsírsavakkal kapcsolatban aztán 1995-ben a már említett Joseph Hibbeln és egy amerikai kutatótársa fogalmazta meg először azt a hipotézist, hogy az omega-3 hiányának komoly szerepe lehet a depresszió, a mániás depresszió és a szülés utáni mélabú kialakulásában. Nem sokkal e vizsgálatokat követően egy másik amerikai pszichiáter, Andrew L. Stoll Omega-3-kapcsolat (The Omega-3 connection) című könyvében azt állította, hogy a mániás depressziósok esetében a betegség kiújulásának megakadályozására bevetett, ám sok mellékhatással járó úgynevezett hangulatstabilizáló szereket hatásosan válthatja ki az említett zsírsavak bevitele. Nem meglepő, hogy hamarosan a mániás depresszióról (más néven: bipoláris betegségről) is kiderült, gyakorisága összefügg a halfogyasztással.
A természetben előforduló, ezért szabadalommal nem védhető zsírsavakra eddig mégis kevesebb kutatói figyelem jutott, mint amennyit a terület úttörői szerint megérdemelnének.

A depresszió és más idegrendszeri eredetű betegségek gyógyításában ígérnek előrelépést.

Egy angol orvoscsoport például 2002-ben egy hét éve semmilyen gyógyszerre nem reagáló, súlyos depressziótól, szociális félelmektől és gyakori öngyilkossági késztetésektől szenvedő férfi esetéről számolt be, aki az egyik omega-3 zsírsavfajtával, az EPA-val kezelve már egy hónap után komoly javulást mutatott, 9 hónap alatt pedig teljesen meggyógyult. Malcolm Peet angol pszichiáter és kollégái ugyanezt ellenőrzött körülmények közt is megismételték, és az antidepresszáns-kezelésre nem javuló betegek több mint kétharmadánál tapasztaltak gyógyulást 12 hét alatt napi 1 gramm EPA adagolásával. Hasonló eredményeket azóta gyermekkori és szülés utáni depresszióban szenvedők esetében is produkáltak egyes kutatások.
Az omega-3 jótékony hatását hirdető kutatók a szépen hangzó eredményeket ráadásul azzal is megtoldták, hogy a szív- és érrendszeri betegségeken és a depresszión kívül más, súlyos kórok esetében is omega-3-hiányról számoltak be az utóbbi évek tudományos közleményei. Skizofrén betegekkel kínai kutatók már értek is el sikereket zsírsavpótlás révén, de hiperaktivitásban, szklerózis multiplexben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben vagy prosztatarákban szenvedők esetében is jellemző állítólag az omega-3-hiányos vérkép.
Nem biztos azonban, hogy máris csodaszerként kell tekinteni e zsírsavakra. A depresszió például korántsem azonos az omega-3-hiánnyal, még ha a kutatók nagy többsége tényként fogadja is el, hogy ez az állapot olyan agyműködési zavarokat okozhat, amelyek rontják a stresszel, a veszteségekkel és kudarcokkal való megküzdés hatékonyságát, a kialakuló tehetetlen állapot pedig depresszióhoz vezethet. Gordon Parker ausztrál professzor, a depresszió kutatására és kezelésére specializálódott Black Dog Intézet igazgatója és munkatársai is türelemre intettek a Journal of American Psychiatryban nemrég megjelent összefoglalójukban. Az ígéretes eredmények elismerése mellett további igazoló vizsgálatokat várnak számos, még megválaszolatlan kérdés tisztázására. Például, hogy az omega-3 antidepresszív hatású-e, vagy csupán kiegészítő kezelésre alkalmas, valamint hogy mennyire hatásos hosszú távon, és alkalmazható-e mentális zavarok megelőzésére is.

Úgy tűnik, hogy jóval több omega-3 forrást kellene bevinnünk szervezetünkbe, mint eddig, ahhoz hogy egészségesebb érrendszerünk, okosabb, gyorsabb gondolkodású gyermekeink, és depressziótól mentesebb életünk legyen. Most már csak az a kérdés, hogy mit együnk?

A legjobb omega-3 forrás a hering, a makréla, a lazac és a tonhal.

Fogyasszunk omega-3 tartalmú élelmiszereket, vagy pótoljuk gélkapszulával.

Az optimális omega-3 szint eléréséhez legalább hetente 2-3 alkalommal kellene valamilyen tengeri halat beiktatni az étkezésünkbe. De sajnos a tonhalkonzerv nem oldja meg maradéktalanul a hiányt, mert az értékes omega-3 halolaj zömét a feldolgozás során kinyerik a halhúsból, és kevésbé drága növényi olajokkal helyettesítik.

Hogy mi történik ilyenkor a drága omega-3-mal? E-vitaminnal tartósítva gél-kapszulába zárják, és a világ minden részén értékesítik azoknak, akik helyre akarják állítani a vérnyomásukat, normalizálni szeretnék a koleszterinszintjüket, a szívinfarktus árnyékában élnek, depressziósak vagy egyszerűen csak pengébb agyra vágynak.

A fenti cikk a CaliVita® International weboldalán megjelent írások felhasználásával készült.

Még több az Omega-3-ról.