A C-vitamin története, a skorbuttól

Ahogy legutóbbi bejegyzésemben ígértem, most a C-vitamin lesz a blogom sztárja egy pár írás erejéig. 

Különösen kedves dolog ez számomra, mert szó szerint egyenesen rajongok a C-vitaminért, ezért az egyszerű, de hihetetlenül sokoldalú vitaminért.  Aki ismer tudja, hogy nagyon régóta vagyok rendszeres fogyasztója, kipróbáltam nagyon sok cég, nagyon sok termékét, így nem meglepő talán, hogy a CaliVita® International-hoz is a C-vitamin révén kerültem. Az 1000 mg-os, nyújtott felszívódású C-vitamin volt amit először vásároltam, és akkora különbséget éreztem az eddig fogyasztott bármelyik C-vitaminhoz képest, hogy egy életre elköteleződtem e termék mellett.

Kezdjük a sorozatot a C-vitamin történetével, ahogy eljutottunk a mai népszerűségig.

A skorbut a hosszú hajóutak alatt szedte áldozatait.

A skorbut.

 Már az ókorban is rettegett betegség volt, főleg a hosszú tél végén, háborúk idején és természetesen azok között, akik nyomorban tengették életüket. Mi a skorbut? Egy hiánybetegség, ami borzalmas tüneteket produkál. Komolyan még leírni is hátborzongató. Halálos fáradtság és letargia kísérte a gyötrő testi tüneteket, a feldagadt ínyt, amiből aztán sorra hullottak ki a fogak, a fekélyeket, az izmok elsorvadását.

Igazi népbetegségé a technikai fejlődés miatt vált, amikor megjelentek a hosszú tengeri utakra is alkalmas hajók, és a legénység hosszú hónapokat töltött a vízen, akkor közöttük igen csak szedte áldozatait a “tengeri pestis”. Így nem véletlen, hogy egy hajóorvos találta meg először a skorbut ellenszerét. Az 1700-as évek közepén tudományos kísérletbe kezdett, ami abból állt, hogy csoportokra osztotta a tengerészeket, és minden csoportnak más szert adott. Egyesek ecetet, mások tormát, volt, aki tengervizet, vagy hígított vitriolt kapott, és voltak a szerencsések, akik citrom és narancslevet. Mai ismereteink révén nem  nehéz kitalálni, hogy egyedül ők maradtak egészségesek. Így kézenfekvő volt a “tudományos kísérlet” végeredménye.

A citrusfélékben található valami, ami gyógyítja a skorbutot.

Ez óriási felfedezés volt, rengeteg ember életét mentette meg. Például a híres felfedező, James Cook már beiktatta a legénység étrendjébe a gyümölcsleveket és a savanyú káposztát, nem is pusztított a halálos kór a hajóin. Az azért érdekes, hogy  még ekkor is azt gondolták, hogy a skorbut fertőző betegség, és ez a tévhit egészen 1912-ig tartotta is magát. Ekkor tengerimalacokon végzett kísérletekkel sikerült igazolni, hogy nem fertőző, hanem hiánybetegségről van szó. Miután bizonyítékot nyert, hogy a citrusfélékben, és a zöld növényekben fordul elő leginkább, Dummond javaslat alapján C-vitaminnak nevezték el, mert a B betű már foglalt volt.

Itt kapcsolódik be a C-vitamin történetébe a mindenki által ismert Szent-Györgyi Albert.

 Ő az 1920-as évek égén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, melyet az összetétele (C6H8O6) után, és hexuronsavnak nevezett el. Észrevette azt is, hogy ez az anyag a mellékvesekéreg  mellett a citrusfélékben  fordul még elő, de olyan kis mennyiségben sikerült csak előállítani, hogy kémiai felépítését szinte lehetetlen volt megvizsgálni. És következzen a számomra legkedvesebb rész.

Hogyan jött rá Szent-Györgyi Albert arra, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebböl az anyagból a citrusféléknél?

A legenda szerint nem szerette a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, jó férjként, aki a veszekedést nem szereti egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe rejtette a paprikát.  A vacsora végeztével újra szeretet laboratóriumába ment, és sok más zöldség és gyümölccsel végzett sikertelen kísérlet után az elrejtett paprikával kezdett el dolgozni. Állítólag aznap éjjel a kezében volt a megoldás, tudta, hogy ismeri a C-vitamin aranybányáját. Az eddigi jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. A szegedi paradicsompaprika 10 liter présnedvéből 6,5 gramm hexuronsavat tudtak kivonni.

Szent-Györgyi Albert emlékezése szerint: „Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek az alapvetőforrását.” 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta.

Napjainkban az aszkorbinsavat többnyire nem a skorbut megelőzésére használják, de ez már legyen a következő bejegyzés témája.

C-vitamin a sztár

A Tv reklámokból is kiderül, hogy a C-vitamin a sztár a vitaminok közt,

Nagyon ritkán szoktam TV-t nézni, de valamelyik este úgy adódott, hogy bekapcsoltam, és persze nem sok idő elteltével,máris egy reklám blokk kellős közepén találtam magam. Nem kattintottam el, mert tényleg olyan régen láttam TV reklámot, hogy egyszerűen kíváncsi voltam:

  • melyek  azok a dolgok amiket most el akarnak adni nekünk ,
  • milyen formában teszik ezt?

Online vitaminboltosként természetesen azokra figyeltem jobban amelyben gyógyszerek, vitaminok szerepeltek.

Két tanulságot rögtön leszűrtem ebből a véletlenül adódott reklám nézésből:

  • gyakrabban kell ezt tennem, hogy lássam az emberek mely egészségügyi problémáival foglalkoznak, mert akkor ezek a problémák vélhetően az embereket is jobban foglalkoztatják,
  •  a C-vitamin az abszolút favorit, két cég is jelen volt az egyik legnézettebb kereskedelmi csatorna fő műsoridőben játszott reklámblokkjában.

Vagyis  a C-vitamin a sztár a vitaminok között.

És ezt nem csak e frissen szerzett tapasztalat miatt mondom, ez megerősítésnek volt remek.  De ez az a vitamin, amit még az orvos is javasol minden esetben ha megfázással, felső légúti problémával, influenzával találkozik rendelőjében, és a C-vitamin az, amit egyes élelmiszer boltokban a pénztárnál, a rágók és csokoládék közt is meg lehet találni. 

A C-vitamin az, amit szerintem már mindenki szedett életében, még az is, aki egyáltalán nem vallja a mindennapi vitaminpótlás fontosságát.

Így következő bejegyzéseimet erről fogom írni, igyekszem mindazt összefoglalni, amit fontosnak tartok erről a sokoldalú, méltán sztár vitaminról. Teszem ezt a leírtakon túl azért is, mert a CaliVita® International termékválasztékában több kitűnő, természetes összetevőjű C-vitamin is található.

Te melyik gyártóét szoktad szedni ha szeded, és miért pont azt?

Kapkodjuk a gyógyszereket?

Tegnap összefutottam barátnőmmel, – aki egészségügyi pályán dolgozik – és eléggé felháborodva a kezembe nyomott egy írást, hogy olvassam el. Elolvastam, és megdöbbentem. Elhatároztam, hogy itt megosztom, mindenki döntse el, mit gondol róla.

A koleszterinről van benne szó, kicsit másképp mint azt a reklámok sugalják.

De először muszáj egy pár gondolatot leírnom arról, mit gondolok a gyógyszerfogyasztásról, egyszerűen kikívánkozik belőlem.

A gyógyszerek mellékhatásáról szóló film.

Elismerve, hogy van olyan élethelyzet, betegség, amikor igenis szükség van rájuk, összességében én nagyon gyógyszerellenes vagyok. Felháborít a sok gyógyszerreklám, ami azt sugallja, hogy ha bármilyen problémád van, elég egy két pirulát bekapnod és máris a gondtalan, boldog élet köszönt be ismét nálad. Persze elhadarják a mellékhatásokról is a kötelező szöveget, de lássuk be az nem kap akkora hangsúlyt mint kellene. Már eljátszottam a gondolattal, hogy kellene fordított filmet csinálni, egy olyat, ahol a lehetséges mellékhatásokat jelenítik meg képpel, és a végén elhadarják, hogy esetleg milyen pozitív eredményre számíthatunk. Egy ilyen film szerintem simán indulhatna horror kategóriában.

Az igazsághoz tartozik, hogy régebben én is szedtem fájdalomcsillapítót, méghozzá fejfájásra. Mert az fájt rendesen. És én ezzel együtt éltem, mondván édesanyám is fejfájós, örököltem tőle…

Igen örököltem… egy nagyon rossz szokást. Azt, hogy alig ittam vizet. Egy két pohár naponta.

De miután elkezdtem egészségtudatosabban élni, egyik első lépés ezen az úton az volt, hogy rászoktatam magam az ivásra. Eleinte nagyon nehéz volt, de minden reggel kitettem a munkahelyemen az asztalomra 1,5 l vizet, hogy annak a munkaidő végére el kell tűnnie. És érdekes módon ezzel egy időben csökkentek a fejfájós napok, mára már alig van dolgom vele.

De ha mégis, akkor C-vitamint szoktam bekapni, a napi dózis felett, és az esetek nagy százalékában el is múlik tőle.  Nekem a C vitamin az univerzális “csodaszer”, biztosan sokat fogok még róla írni itt a Blogban, annyira fantasztikusnak tartom.

Így elmondhatom, hogy fájdalomcsillapítót évek óta nem kellett bevennem. És más gyógyszert sem. Ha véletlenül elkap valami kóbor vírus, vagy megfázom, megvannak a jól bevált vitaminjaim amik segítenek legyűrni a bajt. Majd erről is szeretnék írni hamarosan, mert fontosnak tartom, hogy tippeket adjak neked.

Válaszolva a címben feltett kérdésre, én azt tanácsolom, ne kapkodjuk, csak ha tényleg elkerülhetetlen.

Sok esetben elég ha a megfelelő vitamint választjuk.

Próbáljunk meg inkább picivel többet mozogni, a szabadban tartózkodni, étkezzünk egészségesebben, igyunk elegendő folyadékot, és találjuk meg azokat a vitaminokat, étrendkiegészítőket, amelyek a mi esetleges problémáinkat orvosolják. Lehetőleg természetes összetevőjű terméket válaszunk, a szervezetünk meg fogja hálálni a gondoskodást.

E hosszúra sikeredett eszmefuttatás után úgy gondolom, már terhellek tovább a koleszterinrőlszóló írással, legyen az a következő bejegyzés témája.

Addig is szívesen olvasnám a te véleményed a gyógyszerfogyasztásról. Vagy van neked is hasonló történeted? Oszd meg, hagy tanuljunk belőle.